Brüsszeli zöldség

Gyakornoki állás a GEF-nél 5 hónapig Brüsszelben. Biztos lesz egy csomó érdekes dolog.

Friss topikok

Linkblog

Körutazások Belgiumban 1. Ardennek, Dinant, Godinne

2010.10.19. 15:56 FEszter

Nemigen rejtettem véka alá korábban, hogy a Marci érkezik látogatóba hozzám ezen a hétvégén, és azt sem, mennyire vártam már, hogy végre másfél hónap távollét után kéz a kézben andaloghassunk együtt Brüsszel kipufogógőzös utcáin. Az elmúlt néhány nap érzelmektől túlfűtött részleteitől minden kedves olvasót megkímélnék, azt viszont azért elmesélem, merre kirándultunk szombat-vasárnap.   

Pénteken még a városban maradtunk, és gyorsan körbeszaladtunk Brüsszel legjelentősebb nevezetességein. Brussels Park, Royal Palace, Gare Central, sültkrumpli, Cathedrale, Grand Place, Manneken-Pis, gofri. Jó meg szép, de egy bizonyos idő eltelte után azért a Hősök terére sem csodálkozik rá az ember minden adandó alkalommal. Úgyhogy egy darabig elegem lett az itteni belvárosból. A következő látogatómat szerintem már megkímélem a társaságomtól erre a 3-4 órára, nálam szórakoztatóbb idegenvezetőt is lehet találni ezekre az útvonalakra. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt hetekben azért sikerült felfedeznem Brüsszel azon negyedeit, amelyekről nem zengenek ódákat a különböző útikönyvek, ennélfogva ezeken a részeken sokkal érdekesebb látnivalókkal szolgál a város. Erről a soron következő alkalommal nem szabad megfeledkeznem.

A brüsszeliek utazás szempontjából egészen kivételes helyzetben vannak. A város fekvése ugyanis ideális egyéb frekventált nyugat-európai turistaközpontok könnyűszerrel való megközelítésére. Néhány órás vonatút innen Amszterdam, London, vagy akár Párizs. (Kis érdekesség, hogy ezek közül a városok közül én még egyikben sem jártam.) Míg azonban a párizsi vonatjegy oda-vissza 80, az amszterdami 40 euróba kerül, addig Belgium szinte minden pontját oda-vissza 15 euróért el lehet érni. Egyelőre tehát az országhatáron belül található látnivalókat igyekszek feltérképezni (nem kell aggódnom, van belőlük épp elég), és ha egy kicsit később úgy tűnik, pályakezdő fizetésemből futja egy határon túli kiruccanásra, akkor még mindig ráérek megengedni magamnak ezt a luxust. Így legalább rá vagyok kényszerítve arra, hogy körbenézzek az ország talán kevésbé ismert területein is. Brüsszel forgalmas belvárosa után egyébként sem érzek ellenállhatatlan vágyat egy másik nagyváros megismerése iránt, ráadásul egy Párizs méretű város befogadása esetén egyetlen nap szerintem alig néhány alapvető benyomás megszerzéséhez elegendő.

Dinant az Ardennekben, a Vallon (francia ajkú) területeken található. 13000 lakossal rendelkező városkáról van szó. (A Marci végig Dínónak hívta, persze a fiúk nem értenek az ilyesmihez. Szép franciásan orrból kell mondani, Dinaaan´.) Az útikönyvek által is regisztrált fontos látnivalók alatt értsd: folyó, szép nagy szikla, rajta citadella, meg egy jó nagy templom. A város fő hídján állva ezek mind könnyedén szemrevételezhetők, úgyhogy tulajdonképpen fél órás dinant-i tartózkodás után akár haza is lehet indulni. Azért ha annyira nem siettek, üljetek be például a Meuse folyó partján, közvetlenül a híd lábánál található pici kávézóba, ahol a világ egyik legszebb bögréjében adják a világ legkevesebb, ámde jó drága teáját, meg finom sütiket és kávét.

Ha már lúd, legyen kövér: egy éjszakát a városban töltöttünk az egyik helyi vendégházban. Hasznos tipp, ha nem angol anyanyelvű országban szeretnétek olcsó de minőségi szálláshoz jutni: üssétek be a Google Translate-be a szállás kifejezést az adott ország nyelvén, majd azt írjátok be a keresőbe. Noha egy-két dolgot nehéz volt a francia nyelvű honlapokról kisilabizálnom (de persze ez is csak a francia nyelvtudásom gyarapodását szolgálta), a címet, az árakat így is könnyen meg lehet találni és ezzel a módszerrel lényegesen megnő annak az esélye, hogy nem csak a helyi 3 csillagos szállodák közül kell választanotok.

Szombaton délelőtt érkezett Dinant-ba a vonatunk. Gondoltuk, csak lerakjuk a hátizsákunkat a szobánkba, mielőtt kirándulni indulunk a hegyekbe. A szállást megtalálni nem volt nehéz, köszönhetően a profi térképnek, amit az indulásunk előtt rajzoltam a füzetembe az egyetlen jobbkanyarról, amit az állomástól elindulva teljesítenünk kellett ahhoz hogy ne tévedjünk el. Kedves idös bácsi nyitott ajtót. Nyomában néger felesége széles mosollyal és minimum három aranyfogával. Lesték minden kívánságunkat, kiadós reggelit kaptunk. A szobánknál jobbat kívánni sem lehetett volna: volt nagy ágyunk meg tiszta fürdöszobánk. Kis szépséghiba, hogy az ágyunkat akár trambulinnak is használhattuk volna, az alja ugyanis olyan ruganyos volt, hogy bármelyikünk megmoccant, másodpercekig hintáztunk utána.

Már nagy szükségem volt egy kis természetjárásra ilyen sok irodában ücsörgés után. Kanyargós erdei ösvény vezetett fel a hegy tetejére, ahol is 7 eurót gombolnak le a turistákról azért, hogy citadella látogatás címén megnézhessünk egy második világháborús repülőt, néhány ágyúgolyót, valamint egy hosszú, elhagyatott folyosó végén csúnya panoptikumot korhű ruházatokba öltöztetett viaszbábukkal. Na jó, a kilátás nyilván nagyon szép volt. Egy száll szerencséjük, hogy a jegyünkkel ráadásul használhattuk a libegőt is a citadelláról lefelé. Edzett ökoharcosokként gyorsan megmagyaráztuk magunknak a látszólag feleslegesnek tűnő elektromosság használat értelmét, miszerint a hegyröl lefelé való sétálás csak tönkreteszi az ember térdét, és vigyorogva lifteztünk le a hegyröl az üvegkabinban a citadella lábánál lévő templom bejáratához.

Másnap délelött még elgyalogoltunk a város másik végébe a folyó túlpartján, ahol kevésbé ismert, de annál szerethetőbb újabb kis templomot és meghódítható várromot találtunk. Meg is hódítottuk, ismét az erdőn keresztül. Útközben fél kiló almát szedtünk egy útmenti almafáról. Dinant felé a vonaton találkoztunk egy hippi anyukával és két kisbabájával, aki ragaszkodott ahhoz, hogy ha már erre járunk látogassunk el a Dinant-tól 10 percre található Godinneba is. Godinne Dinant-nál is jóval kisebb település csendes folyóparttal és szép kilátóval a hegy tetején, ahova szintén szerettünk volna felmászni, azonban a nehéz hátizsákok és a helyes irány megtalálásának hiánya keresztül húzták a számításainkat. Így egy jó két órás kiadós folyóparti sétával zártuk a kirándulásunkat. 

A bejegyzés trackback címe:

https://brusszelizoldseg.blog.hu/api/trackback/id/tr402383756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.